A választások feleslegességéről

Gondolkodjatok el magyar testvéreim ezen a pár soron.
A fokozódó politikai helyzet miatt várható (és kikerülhetetlen) a szervezetek rendeződése. Ez azt jelenti, hogy minden kicsi, pár tagot tömörítő szervezetnek, be KELL tagozódnia valahová. A nagyobbak pedig dac, érdek, vagy eszmei szövetségekbe fognak szerveződni. Ez a folyamat szemmel látható. Főleg az interneten jelen lévő különböző portálok, fórumok, híroldalak esetében, és ugyan ez vonatkozik a szervezetek világára is. Hogy ki milyen szempontok alapján választ, ez már lényegi kérdés. Az „igényesebb” emberek eszmei - ideológiai igény alapján sorolnak be egy – egy szervezet mögé. Esetünkben a hungarista ideológia szimpatikus számukra. Vannak akik a nyílt utcai ellenállást sürgetik, mert nem tudják befizetni a számlát, nem látják át a folyamatokat, vagy egyszerűen a (huligán jellem) rombolás készteti őket erre. Vannak, akik pedig ideológia, fellépés, erő, hiányában a demokratikus megoldást választják. Ők vannak a legtöbben, mégis ők a legvakabb, legszerencsétlenebb társaság. Azzal, hogy pártoskodnak kifejezik azt, hogy nincs bennünk elég felkészültség, tudás, következetesség, igény az igazi változásra. Nincsenek ideológiai alapok, sem tartás, hogy ellene mondjanak a kísértésnek, kivegyék a zacskóból a cukorkát (a csábító szavazgatás, nem más mint egy mézesmadzag, mivel semmit megoldani ezen az úton nem lehet). A gyengék viszont nem tudnak ellenállni, mert bele akarnak szólni, mondván, lehet hogy az én szavazatomon múlik.

De mi múlna rajta?
Megnyugtatunk mindenkit, semmi sem múlik rajta. Jelenleg úgy néz ki, az MSZP arra játszik, hogy még véletlenül se nyerje meg a következő választást. Ugyanis ők, bármilyen furcsa is gonoszak, de nem hülyék. Tisztában vannak a folyamatokkal. A cionista világ központjai (USA, Észak-Európa,) rendszerei össze fognak omlani. Nem azért mert össze akarnak, hanem képtelenek tovább ellenállni az Orosz - Kínai - India - Iráni tengely gazdasági nyomásának. Ehhez társul az etnikai nyomás, a közbűntényes országszétrablás, és a kilátástalanság. Ezt fogja megörökölni az az idióta balek, aki a következő választást megnyeri. A teljes összeomlás ugyanis pont erre az időszakra várható. A népharag pedig mindig minden esetben az ellen fordul elsődlegesen, aki éppen a bársonyszékben csücsül. Tehát minden épelméjű magyarnak azon kellene törni a fejét, mi lesz azután, és nem azon, hogy melyik nyomoronc politikai szervezet jut be a parlamentbe. Nem tűnik fel senkinek, hogy egyre másra jelennek meg a „menj el szavazni” felhívások? Fidesz plakát, a Fidesz jelvényének háttérbe nyomásával egyszerűen arra hív fel, menj el szavazni! Mert a rendszerük ezen áll vagy bukik. Ha ki akarjátok fejezni, mennyire utáljátok ezt a fennálló semmitérő rendszert, ne menjetek el szavazni. Teljesen mindegy ki kerül be a zsidó EU parlamentbe, vagy ki nyeri meg a parlamenti választást. Az okosabb, rátermettebb, arra készül mi lesz akkor, amikor az egész disznóól összeborul.

Tehát gondolkodjatok rajta, mi a fontosabb! Szerepet játszani abban, hogy a zsidó játszótéren legyen még egy vagy két új csapat, vagy azon, hogy kitakarítjuk az egész játszóteret, amikor itt van az ideje. Akinek az utóbbi a szimpatikusabb, az az elsővel ne is foglalkozzon, összpontosítson a másodikra. Az Egységes Magyarország Mozgalom keretein belül alakul egy új összefogás, melynek ez a célja, és ezt tekinti elsődleges feladatának. Hogy miért kérdés ki hova sorol be? Egyszerű. A pártok eljátszanak minden lehetőséget, a Fidesz és belőle kiszakadt kistestvére a Jobbik, menni fog a darálóba, amikor összedől a rendszer, és vele minden szervezet eljátssza a becsületét, aki velük egy követ fújt. A rendbontók, anarchisták mindig azok maradnak amik, teljesen mindegy milyen rendszer lesz. Sőt, akkor lesznek csak igazán bajban, mert az új rendszerben a huliganizmust, utcai és futball verekedéseket példamutató keménységgel fogja a törvénykezés büntetni. A jövőben a felemelkedésének lehetősége csak a szervezett, egységes mozgalmakban lehet, és erre a kevés, de jól szervezett, összetartó mozgalmak (például a Magyar Nemzeti Arcvonal) mutatnak példát, és irányt.

Forrás: http://jovonk.info

2009. február 7-én Veszprémben, cigánybűnözők hordája megölte az MKB Veszprém román kézilabdázóját, Marian Cozmát.

A finálé. Lassan ugyanis ide érkezünk. Láthattuk már amint az országban 500 éve itt élősködő cigányhordák magyarokat ölnek, erőszakolnak, kirabolnak, és még folytathatnánk a felsorolást. Azonban most túllőttek a célon, és olyan embert gyilkoltak meg, akire felnézett az ország.

Egy halott sportoló minden esetben vérlázító, és bosszúért kiált. Olyannyira, hogy futottak is az elkövetők, és mindenki érezte, hogy most nagy a baj. Kedvenc (sic!) miniszterelnökünk kiállt a médiák elé és össze vissza habogott, a rendőrség pedig minden erejét elkövette, hogy előkerítse a tetteseket. A cigányok olyannyira megérezték a bajt, (mint a süllyedő hajón a patkányok) hogy saját maguk ellen mentek tüntetni. Egyszerűen vicc. Ez már a végjáték. Innen már nincs tovább. Ez a finálé, a nagy játék utolsó felvonáshoz érkezett. Cigányék valahogy hirtelen magyarokká akartak válni, de már nem lehet. Eddig kellett volna gondolkodni. Eddig kellett volna tanulni a figyelmeztetésekből. Most hirtelen meakulpáznak (szánom-bánom), mint mindig most is ők a szegény üldözött kitaszítottak, akik mindent elkövetnek hogy beilleszkedjenek, de egyszerűen nem hagyják őket a magyarok.

Talán nem kellett volna annyi hülye amerikai négergettós filmet nézni, s felvenni a gettóstílust, no meg persze nem kellene Don Kolompárt játszani sem. Hiába járt a szánk, hogy nem lesz jó, ha magyarokat vertek, csoportokba verődve gyilkoltok, erőszakoltok. Hiába fizettük az ételeteket, abba a kézbe haraptatok, aki etetett. Hiába láttak el a mi adónkból a magyar kórházakban, még egyszer sem köszöntétek meg. Hiába adtunk talpalatnyi helyet a hazából, hátba szúrtátok aki befogadott. De most baj van, nagy baj. Most hirtelen visszatáncolnának, de késő. Mert az a maradék lehetőség, hogy egyszer beilleszkedjenek vagy, hogy a legkisebb esély megmaradjon egy békés rendezésre most elszállt.

Valami eltörött. Az a vékonyka kis deszkaszál, ami a hídból megmaradt a cigány és magyar közötti szakadék felett, most kettétört, és a mélybe zuhant. Végérvényesen. Talán ezt is akarták egyesek, talán nem. De most már vége. Ez nem mehet tovább. Voltak itt érvek. Sok-sok érvet mondtunk el, hogy miért kellene megváltoznia a cigányságnak. Érvek egész hadát soroltuk fel, sőt kértük tőlük, de mostanra nem maradt más nekünk, mint az, hogy elővegyük a legutolsó érvet.

Ultima Ratio, avagy a „VÉGSŐ ÉRV”. Ez volt a középkori ágyúkra öntve. Eddig a cigányok jártak szamuráj karddal az oldalukon, meg kiegyenesített kaszával, késsel a zsebükben. Mostantól mi is így járunk. Jól jegyezzétek meg, minden cigányra tíz magyar jut. Mostantól készülünk, és nem fogunk kitérni az összecsapások elől. Szervezettebbek, és intelligensebbek vagyunk mint ti. Többen vagyunk, sokkal-sokkal többen, és nem félünk tőletek. Tartott a magyar tőletek, mert bosztihók vagytok, és mindig bicska volt a zsebetekben. Mert a magyar tiszteli a törvényt, és nem akart börtönbe kerülni. De most már a mi zsebünkben is fegyver lesz. Most már nem kell tartanunk a büntetéstől, mert rejteni fog minket a nemzet ereje, ti pedig sehova sem bújhattok, mert mi mindenhol ott vagyunk, minden helyet ismerünk, és mindent látunk, mert használni is tudjuk a technikát, nem csak eladni ócskavasnak. Ugyanis van hozzá eszünk, nektek meg nincs.

Genetikai hulladék vagytok. Olyanok mint valami parazita állatfaj. Van erő, meg ellenálló szervezet. De ez nem elég az intelligens pusztítással szemben. Ami szervezetten fog lecsapni rátok mindenhol az ország egész területén, és nem hagy élve egyetlen nyomorult példányt sem. Nem azért mert gyűlölünk benneteket. Még véletlenül sem, hiszen a kertész sem gyűlöli a levéltetveket, azért mert levéltetvek… nem tehetnek róla. Egyszerűen bekeveri a permetszert és lepermetezi a tetveket. És kész, másnapra meggyógyult a fa. Ennyik vagytok nekünk. Semmivel sem többek.

Forrás: http://jovonk.info