1973. január 1-jén hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatal hazánk első nemzeti parkjaként a 82 000 ha nagyságú Hortobágyi Nemzeti Parkot. 1999. november 30-án Marrakeshben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába.
...

Tetétlen 1815-ben a Zichy grófok egyik ágának (Zichy Ferenc) tulajdonába került, akik felpezsdítették a falut. Hatvanholdas parkot alakítottak ki, 1840-ben új, klasszicista kastélyt építtettek és az egykori csillagvizsgálót felújították, melyben kápolnát hoztak létre. Sok településtől eltérően a tetétleniek mindig a magukénak érezték a falu központjában lévő kastélyt. Az épület és a benne lakók soha nem a hatalmat és az elnyomást testesítették meg, hanem mint munkahelyet teremtők és munkaadók éltek a köztudatban.
...

Az egykori kőhíd, amely méreteiben ma is lenyűgöző, a hajdani Szolnok-Debrecen országúton állt. Ezen az úton haladtak valaha a sószállítmányok és a postakocsik. A híd a Zádor-éren vezette át az országút forgalmát. Az időszakos vízfolyás a Zádor-halom mellett folyt el, a Hortobágy déli részén összegyűlt vizet vezette a Nagy-Sárrét felé.
...

Karcagon látható a környék egyik legértékesebb műemléke, az 1858-ban épített, népi stílusú Barna-féle szélmalom. Karcagon régen hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom, mára csak ez maradt fenn. A malmot Gál Ferenc építette a város szélén, egy téglafallal körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját.

A szélmalom forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült. A négyemeletes malmot téglából építették, a falat ablakokkal áttörték. A felújított, szépen rendbehozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka. Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén. Belső berendezése épen maradt, olyan mintha még tegnap is őröltek volna a hatalmas malomkerekek, malomkövek. Hétközben van nyitva, de előzetes bejelentkezéssel egyéb időpontban is látogatható a szélmalom és a fogadóház.

Sárrétinfo

A Hortobágy folyón áthaladó országút emléke, a Püspökladány határában lévő Szent Ágota híd amely 1894-ben épült. Az impozáns fahíd, mely  kőpilléreken nyugszik ma is látható. Sajnos az idők folyamán elhasználódott, lepusztult, így 1996-ban fel kellett újítani.

A püspökladányi arborétum Kaán Károly kezdeményezésére jött létre 1924-ben. Kaán Károly a természetvédelem és az alföldfásítás úttörője volt. Az országos hírű Erdészeti Szikkisérleti Telepet a világon elsőként itt hozták létre. A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él.
...

A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor is a monostort alapító- Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain, s ekkor rendelkeztek a Szent Györgyről nevezett szerepi monostor kegyuraságáról is. Második, s egyben utolsó adat 1322-ből maradt fönn, amikor Budun fiai szerepmonostori birtokukat három részre osztották. Ettől az időponttól kezdve nem hallunk a monostorról, ami nem meglepő, mivel a település a XVI. században a kálvini hitre tért, s meg is maradt abban mind a mai napig.
...

Érdekes látványosság a Sárréten a Nagyrábéi Des Echerolles család hajdani kastélya, amely helyenként középkori hangulatú, néhol saroktornyokkal tagolt, összességében kicsit franciás, romantikus kastély. A kastély maga közel 2000 négyzetméter alapterületű. A család kapcsolata a Nagyrábéi Rétszentmiklóssal 1846. augusztus 16-án tartott esküvővel kezdődik. 1846. augusztus 16-án a nagyváradi Szent László plébánián házasságot kötött a francia honból származó Giraud des Echerolles Károly császári és királyi hadnagy (1819. június 23), valamint a várbói Kruspér Laura Mária (1808 augusztus 3).
...

A Báránd főterén felállított Trianoni emlékmű talán a környék egyik legszebb emlékhelye. Avatása 2005 június 3-án volt. Kiss Sándor polgármester és Tőkés László királyhágó melléki református püspök leplezte le az emlékművet. Az avatás előtt beszédet mondott Arnóth Sándor parlamenti képviselő, Kiss Sándor polgármester és az emlékmű létrehozásának kezdeményezője Ulveczki Lajosné, az Általános Iskola igazgatója. Érdekessége, hogy a történelmi Bihar vármegye is látható az emlékművön.