A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

...

Krisztus világra jöttének pontos dátuma a mai napig vitatott. Évszázadokon keresztül január hatodika volt a hivatalos dátum, és csak a IV. században pápai döntésre tették át december 25-re. A téli Solstitium (napforduló) évezredeken keresztül a napistenek és a földre küldött megváltók születésnapjaként szerepelt a különböző közel-keleti, mediterrán és egyes észak-afrikai vallásokban. Egyiptomban például három és fél ezer évvel ezelőtt a fény istene és a világ megváltója címet viselő Hórusz isten számára rendezett születésnapi ünnepségek éjfélkor, a december 25-re virradó éjszaka első percétől kezdődtek. A gyertyafényes vallási szertartásokat ünnepi lakoma és általános vigasság követte, amelyhez az emberek az idő múlásával is rendületlenül ragaszkodtak.

...

A sötétség kora lehanyatlik - ma van Luca napja

”Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja.” A 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulatnak, a világosság születésének kezdete.
A keresztény vallásban tisztelt szent Lucia mellett élt hazánkban egy ártó, rontó nőalak, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az úgynevezett Luca-asszony is. Emiatt korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez az archaikus hagyomány háttérbe szorult, gyakoribbak lettek nálunk is a Lucák.

...

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. Lázár Vilmos ezredest azért kezelték tábornokként, mert a szabadságharc végén a tábornokokhoz hasonlóan önálló seregtestet irányított. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.

A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn adta meg magát az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott forradalom elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták számukra. Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst. A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette.

...

Fõangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek átfogója.
Õsi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, fõleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívõ keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából.
A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti õket a másvilágra. Õ teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait.
Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélõ Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken.
Torockó népe szakrális szemlélete szerint a halál és temetés Szent Mihály gondviselésében inkább menyegzõ, mint fekete gyász.
A halottnak õsi szegedi hiedelem szerint Szent Mihály a võfélye, õ kéri ki és viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök menyegzore, Urának örömébe.

...

09.09.09.: ilyen se lesz többet ezer évig

A kínaiaknak szerencsét, a japánoknak balszerencsét hoz a 9-es, az amerikaiaknak az árcsökkentés jut eszükbe, mindenki házasodik, és fejünkön a számmisztikai magyarázat.

Soha jobb időpont - gondolhatták azok a francia párok, akik a mai napot választották esküvőjüknek. És valahol igazuk van: ezt a dátumot a legfeledékenyebb férjek is észben tudják tartani, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy meszesedés miatt elmarad a gyémántlakodalom. Franciaországban ma tartják a legtöbb esküvőt, és persze Amerikában is felpezsdült a lagzi-biznisz - főleg miután egy floridai városkában ma akciós áron, 99,99 dollárért lehet házasságot kötni.

Messze túltesz azonban rajtuk - már ami a kedvezményes ajánlatokat illeti - az a 99 centes termékeket árusító kaliforniai bolthálózat, amely 99 centért rendez esküvői ceremóniát 9 kaliforniai párnak. Az esküvő után a házaspárok 99 dollár 99 centet is kézhez kapnak, mielőtt egy romantikus Los Angeles-i helyszínen folytatnák az ünneplést - jelentette be az üzlethálózat szóvivője.

És a bolt nem állt le a házasságoknál: a szeptember 9-én 9 font 9 uncia (4330 gramm) súllyal születő gyermekek számára 999 dollár 99 centet ajánlott fel az üzletlánc. Az 1982-ben alapított "99 centes" bolthálózatnak Kaliforniában, Nevadában, Arizonában és Texasban több mint 250 üzlete van.

A különleges dátum természetesen nem csak azokat a boltokat mozgatta meg, akik felismerték: ma különösen nagy lesz a kereslet az akármennyiegész-kilencvenkilencre leárazott termékeik iránt. Az Apple például rendszeres heti iPod frissítőcsomagjának megjelenését áttette a megszokott keddi napról szerdára, hogy ők is részei legyenek a 09.09.09 őrületnek.

A szimmetrikus dátum ellentétes érzelmeket válthat ki a különböző kultúrákban szocializálódott személyekben, így egyesek epekedve várták a mai napot, míg mások rettegnek tőle.

Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a tavalyi pekingi olimpia megnyitójára augusztus 8-án, helyi idő szerint este 8 órakor került sor. Természetesen nem véletlenről van szó, a kínaiaknak ugyanis a 8-as a szerencseszáma. De akkor már azt is érdemes tudni, hogy a 8-as után a 9-es számukra a legszerencsésebb, és a hosszú élethez kapcsolják, mivel kiejtésében szinte azonos a jólét szóval.

A kínai császárok gyakran használták ezt a számot, elsősorban az építészetben és az uralkodói ruhákon - leggyakrabban kilenc sárkány ábrázolásával. A dinasztiák tagjai annyira hittek a kilences szám erejében, a pekingi Tiltott Város palota-komplexumát állítólag 9999 szobásra építtették.

Annál kisebb volt az esélye annak, hogy egy japán elöljáró kilenc sárkányos palástban jelenjen meg. Japánul a kilences azonos hangzású a szenvedéssel, így a szám különösen balszerencsésnek számít - ennél már csak a négyes rosszabb, amelyet úgy ejtenek, mint a halált.

Nem csoda, hogy a japánok kerülik a kilencest, ahogy csak tudják: jellemzően nem hajlandók egy hotel kilencedik emeletére vagy olyan szobába költözni, amelyek számában benne van a 9. Otthon persze könnyebben megússzák: sok japán hotelből már a tervezőasztalon kiiktatják 9-est tartalmazó szobákat. Európában és Amerikában csak a 13-asnak van hasonló taszító hatása.

A valódi tudományossággal gyakran köszönő viszonyban sem álló numerológusok azt állítják, minden számnak megvan a misztikus jelentése, és a különböző számkombinációk érezhető változásokat hoznak az életünkbe.

Az utolsó egyjegyű szám különleges helyet érdemel ki náluk. Pozitív jelentései: megbocsátás, együttérzés, siker, míg negatív jelentése az arrogancia és az önhittség.

A kilences szám egyik csodálója a numerológiával is kacérkodó ókori bölcs, Pitagorász volt. Mint előtte és utána sokakat, őt is elbűvölték a 9-es furcsa tulajdonságai. Ezek közül a legismertebb, hogy egy tetszőleges egy-, két-, három- vagy négyjegyű számmal szorozva a 9-et, az eredmény számjegyeit összeadva mindig 9 lesz az eredmény. Valahogy így:

9x5=45, 4+5=9

9x13=117, 1+1+7=9

9x874=7866, 7+8+6+6=27, 2+7=9, és így tovább.

Már csak annyi hiányzik, hogy kiszámoljuk: szeptember 9. az év 252. napja. 2+5+2 az pedig egyenlő kilenc.

/Transindex/

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást. A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk". A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb.
...

A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. Ez a főleg vidéken elterjed szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered. Régebbi időkben a fiatal legények csapatokban járták a falvakat, és vízzel alaposan meglocsolták a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem maradtak szárazak, hímes tojásokat osztogattak nekik. ...

Közeleg a húsvét, és ennek a szent ünnepnek a megünneplésére lelkileg fel kell készülnünk. A
keresztény templomokban ilyenkor csütörtökön az utolsó vacsorára, pénteken Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk, vasárnap pedig a feltámadását ünnepeljük. Gyülekezetenként eltér az emlékezés módja, de a lényeg ugyanaz: a megváltásra való visszaemlékezés.
Krisztus áldozata egyszeri, megmásíthatatlan, örökkévaló áldozat. Krisztus előtt az isteni törvények be nem tartása miatt a bűn a büntetéssel együtt nehezedett az emberiségre, és Isten haragja joggal érte utol a föld minden lakóját.
...

Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar nevét, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, onnan kapta, hogy a gyümölcsfákat ekkor oltották és ekkor végezték a szemzést. A néphit szerint ugyanis ezen a napon fogadta méhébe Szűz Mária Jézust, másfelől ekkor indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése. A beoltott fát nem volt szabad letörni vagy levágni, mert vér folyt volna belőle.
Szegeden a méhkaptárak elé gallyat állítottak, hogy a méhek több mézet adjanak. A pásztorok ehhez a naphoz kötik a tavasz kezdetének azt a pillanatát, amikortól a fű sarjadni kezd. Úgy mondják: „Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt növekedésre”.
A halászok szerint ezen a napon veti föl magát a hal a vízből. Gyümölcsoltó hozza vissza a télen más vidékre költözött énekesmadarakat. E hagyományok sora mind a tavasz, az élet megindulására utal. Máig élő hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezerszer elimádkozza az „Üdvöz légy Mária, malaszttal teljes…” kezdetű imádságot, annak teljesül jó célért esdő kívánsága.
Az idekapcsolódó időjárásjóslások közül a legérdekesebb a következő: bizonyos falvakban ezen a napon a békákat figyelik, megszólalnak-e. Ugyanis a hangoskodó békák azt jelzik, hogy ezen időponttól kezdve még negyven napig hideg lesz.