Mottó: „Közel a legmegvetendőbb emberek ideje: Azoké, akik már meg sem tudják vetni magukat, a nyüzsgő és mocskos fajtájú embereké.” – Nietzsche.

Részletek Molnár Tamás: Végítélet, avagy zuhanás az apokalipszis felé – című kötetéből.
 
Hat axióma, amiből a többi következik:
1/. Végérvényesen felbomlott az Isten által teremtett rend. 2/. Az uralkodó szellemek és lelkek kiűzettek a világból. 3/. A hierarchia és tradíció nélküliség arctalan, ösztönszinten manipulálható tömeget szült. 4/. Az anyag és a pénz uralma mennyiségi, mindössze megosztó és korlátozó jelleggel bír. 5/. Mindenféle manipuláció ostobaságra épít, és butasággal párosul. 6/. Az erkölcs teljes hiányából fakad a jelenlegi végső és teljes eldologiasodás.

Az összeomlás, amit a nemzet látnokai már a „jelmezváltás idején” előre megjósoltak, az katasztrofális gyorsasággal bekövetkezett, az hátborzongató hétköznapi valósággá terebélyesedett.
 
...

Az Európai Unióban az állampolgárok 16 százaléka, mintegy 80 millió ember tekinthető szegénynek. A gyermekek esetében ez az arány 19 százalék, ami 19 millió gyermeket jelent. Magyarországon a 2008-as adatok szerint a népesség 12 százaléka és a gyermekek 20 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt.
Az EU Bizottság és a Parlament döntése alapján 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve. Az Év célja, hogy felhívja a figyelmet a szegénységre és a társadalmi kirekesztésre továbbá, hogy megnyerje az állampolgárokat a társadalmi összetartozás ügyének. Az Év során a 27 uniós tagállamban, valamint Norvégiában és Izlandon figyelemfelhívó programok indulnak.
2010. január 21-én Madridban, a Spanyol Elnökség és az Európai Bizottság közös szervezésében megrendezik az Európai Év hivatalos nyitókonferenciáját, amelyen hazánkat Herczog László szociális és munkaügyi miniszter és a Magyar Szegénységellenes Hálózat delegáltja, Szvoboda Zoltánné képviselik.

...

A magyarságtudat tisztaságának igénye, az egyre inkább deformálódó identitás érzet, a nemzeti azonosság és annak legalapvetőbb eleme, az anyanyelv fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Kultúra Napjára írt üzenetében Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke.
A Hungarikum műfaj, a versmondás továbbéléséért és fejlesztéséért küzdő művészeti-közművelődési szervezet alapítója Kölcsey Ferenc, a Himnusz írója mellett Bartók Béla, Kodály Zoltán, Neumann János és Szent-Györgyi Albert munkásságát, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre és József Attila költészetét idézi fel írásában, mint a magyar kultúra kulcsfontosságú pontjait.

...

A cím Konrád Lorenz művére utal, s nem véletlenül. Ha a mai válságot összehasonlítjuk bármelyik korábbi összeomlással, legyen szó bár a maja városokról, az inkákról avagy Rómáról, azt látjuk, hogy az ember egyetlen alkalommal sem volt ily mértékben kiszolgáltatva a maga alkotta társadalmi-gazdasági szerkezetnek, és ennyire távol az őt termető természettől. Mindezt egyfajta háziasításként, elembertelenedésként is felfoghatjuk.
Hamvas Béla szavaival élve: amiről „a jelen történeti pillanatban szó van, az a tömegesen fellépő embertelenné válásnak olyan legázoló ereje, amely elől kitérni éppoly kevéssé lehet, mint feltartóztatni. Hogyan?
Van érző lény, aki látja, hogy egész népek észtvesztő sebességgel zuhannak az emberi lét alá, és szótlanul megállja? De van olyan ostoba, aki látja, hogy egész népek, mint lavinák gurulnak le a hegyről, amelyre százezer év alatt kapaszkodtak fel és azt higgye, ha ő kiáltozni kezd, a lavina meg fog állni? Mindenképpen arról van szó, hogy az emberiség túlnyomó nagy része az emberiség körét elhagyni készül. A népek nagy része leszakad és elmerül”.

...

Az egyetlen dolog, ami biztos: minden bizonytalan. 2008 végén, közel egy évvel ezelőtt megkockáztattam egy óvatos becslést, miszerint 2009 tavaszán már látni lehet, sikerül-e lassítani a folyamatokat, avagy sem. A körülmények arra utalnak, hogy többé-kevésbé sikerült. A helyzet persze még mindig hordoz magában némi bizonytalanságot, de ezt jobbára csak azok veszik észre, akik 2007-ben és ma is dolgoztak, illetve sorakoztak a munkaügyi központokban, netán alaposabban tájékozódnak a FFEK honlapján vagy a „válságirodalomban”. Személyes érintettségünk a számtalan intő jel ellenére, még mindig túl kicsiny, nem teszi kézzel foghatóvá az összeomlást. Kicsit úgy vagyunk mi ezzel, miként az egyszeri béka. A forró vízből rögvest kiugrott, ám hogy lassan melegítették körötte a vizet, szépen megfőtt. A változásokban rejlő veszélyek számunkra is érzékelhetetlenek, avagy csak közvetve érzékelhetők. Hozzájuk szoktunk.

...

Olvasva Zsolt ma hajnalban közzé tett jelentését a dollár helyzetéről úgy éreztem, számot kellene vetnünk saját kilátásainkkal. Mi vár ránk, milyen forgatókönyvek képzelhetők el a jövőt illetően. Kiindulásként John Michael Greer: „A hosszú út lefelé: Hanyatlás és az ipartalanodott jövő” című írását választottam. Nem véletlenül.
Greer szerint egyaránt tévednek azok, akik szerint „valamilyen óriáskatasztrófa készül mindannyiunkat eltörölni”, és azok akik a jelenlegi helyzet fenntartásában valamiféle csodában reménykednek, bár mint írja: „lehetséges, hogy a tudósok előhúznak egy technológiai nyulat a kalapból, amely még egy életet ad az ipari társadalomnak.
Az is lehetséges, hogy földönkívüli lények süvítenek keresztül a légkörünkön repülő csészealjakban jövő kedden és radioaktív zöldségeket osztanak mindenkinek, aki a Fred névre hallgat.— Ám, mint írja, a „tény, hogy ez utóbbi valószínűsége nem zárható ki, még nem teszi ésszerűvé, hogy a jövőnket arra tegyük fel, hogy a gyárakat sötétben világító káposztákkal fogjuk üzemeltetni!” Akár az egyik, akár a másik végletet vegyük alapul, mindkettő valamiféle mítoszon nyugszik.
A valóságban ezzel szemben inkább lépcsőzetes összeomlásra kell számítanunk. A válság nem egyik pillanatról a másikra emészti majd fel a civilizációnkat, hanem lépésről lépésre. Maga Greer igen szemléletes történelmi párhuzamot is hoz ennek szemléltetésére, a maja civilizáció összeomlását. Ez alapján emberi időléptékre vetítve a dolgot az alábbiakban vázol fel egyfajta várható jövőt.

...

A tervezett gyerekek csupán 30 százaléka születik meg Magyarországon

Megalakult a Népesedési Kerekasztal. A tömörülés célja a népességfogyás okainak megállapítása, és a folyamat visszafordításához szükséges gyakorlati intézkedések megfogalmazása.
Magyarország egyik legnagyobb problémájának nevezte a demográfiai helyzet alakulását Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Népesedési Kerekasztal alakuló ülésén.

...

Magyarországon a szüret hagyományosan szeptember vége és október közepe között kezdődött. Az ünneplés és a munkavégzés szorosan összefonódott. Ez a típusú jeles nap ma már kihalófélben van, hiszen az ünnepek alapvetően elváltak a dolgos hétköznapoktól. A szüret, akárcsak az aratás vagy más mezőgazdasági munka fontos közösségformáló és-megtartó szokás volt a paraszti társadalomban. A szüret kezdetét közhírré tették, ezután megnyíltak a hegykapuk és elindult a munka. A szedést, a szőlőfürtök levágását a lányok és az asszonyok, míg a hordást a férfiak végezték. A reggeltől estig tartó szüretelés után este kezdődött a mulatság, azonban az igazi ünnepet a munka végét lezáró szüreti felvonulás és bál jelentette. Utóbbiak a 20. században olyan helyeken is elterjedtek, ahol nem is termesztettek szőlőt. A szüret kifejezés a szűrés szóból ered, amely a borkészítés egyik folyamata. Jelentése időközben kiterjedt más gyümölcsök aratására is. Tájegységenként eltért a szüret kezdésének időpontja.

...

Megint egy kishír, aminek nagy a holdudvara. Vagy nagy lehetne, ha figyelnénk rá. Kirgizisztán segítséget vár Magyarországtól saját haderője átalakításában. A kirgiz kormány egyebek mellett: “Magyarországtól a katonák szociális helyzetének kezelésében és a veterán katonák társadalomba való visszailleszkedésével kapcsolatosan vár segítséget.”

Bagatell, semmiség, mondhatnánk.

Nem, nem az.

Számos olyan megkeresés történt az elmúlt húsz évben belső-ázsiai rokonainktól, amelyek felett gőgös gúnnyal suhantak el nemcsak a magyar kormányok, hanem a “közélet” is. Holott nemcsak a vér, a közös eredet, az ottaniak egyoldalú szeretete kötelezne, de saját jól felfogott érdekünk is. Én még emlékszem olyan esetre, amikor a székelyföldi, Hargita megyei volt tanácselnöktől(!) kértek a csuvasok(!) segítséget, honnan tudnának komondorokat(!) beszerezni határvédelemre(!).

...

A Magyarok Világszövetségének petíciója a trianoni és a párizsi diktátumok fölülvizsgálatáért
Petíció a trianoni és a párizsi béke fölülvizsgálatára
2009. június 3-án sajtótájékoztató keretében hozták nyilvánosságra azt a petíciót, amellyel a Magyarok Világszövetsége, mint az egyetemes magyar népet megtestesítő Magyarok Világkongresszusa állandó ügyvivő testülete, a magyar népet mélységesen igazságtalanul, és máig hatóan sújtó trianoni és párizsi béke fölülvizsgálatát kéri. A petíció címe: Igazságot Európának! – A magyar kérdés rendezése nem tűr halasztást.

A sajtótájékoztatót Patrubány Miklós elnök, Rácz Sándor tiszteletbeli elnök és a Párizsban élő Dr. Léh Tibor, a Kárpát-medencén Kívüli Régió alelnöke tartotta, és azon jelen volt az MVSZ Elnökségének több tagja.
Az MVSZ elnöke megismételte a napokkal korábban, Kiss Dénessel, a Trianon Társaság országos elnökével közösen kiadott felhívását, amelyben arra kérik a trianoni megemlékezések szervezőit, hogy rendezvényeiken olvassák fel a petíciót, vagy legalább annak preambulumát.

...